Ma végre kicseréltem a fürdőszobában a villanykörtét. Már vagy két hónapja kiégett, a kis szobai olvasólámpát – egy ilyen kis bármelyre hajtogathatós kígyónyakú fekete, - régen, amikor még volt, az íróasztalomra volt felrakva, ilyen csiptetős vége van tudod,- mindenféle izéke lóg rajt, egy viaszból…

Mit szeretek magamban? Mit tettem ma önmagamért? Milyen napom volt? Ma elhatároztam, hogy egy kicsit többet fogok önmagammal foglalkozni. Ez így rendkívül viccesen hangzik, tekintve, hogy már önmagában enyhe felezése a valóságnak. Pontosítsunk hát. Ma rájöttem, sokadszorra, újra, hogy egyáltalán…

Azt gondolom, a baráti kapcsolatainkban sokszor ugyanúgy viselkedünk, mint a párkapcsolatainkban. Képtelenek vagyunk a rosszat, vagyis inkább nekünk nem jót elengedni, ahogy arra is képtelenek vagyunk, hogy a másik álláspontját a másik szemszögéből elfogadjuk, a jót vagy a rosszat…

Nemrég olvastam egy idézetet, ami úgy hangzott, talán jobb egyedül magányosnak lenni, mint társaságban. Nem tudom, mi okból próbáltam meg az elmúlt időszakban egy tőlem teljesen eltérő társaságban megtalálni a helyem. Talán azért, mert mióta véget ért az egyetem, a barátaim,…

A pszichológusom által rólam gondoltaknak legnagyobb problémáját abban látom, hogy… istenkém, hát abban, hogy úgy érzem, teljesen félreismert engem, nagyon rövidke, ki nem fejtett ellenben könnyedén félreérthető tények alapján. Sok-sok negatívat mondtam barátokra, már…

Az, ha valaki meglehetős gyakorisággal veszi magára, sőt inkább személye elleni támadásnak, ami esetleg a hétköznapok során atrocitásként vagy kritikaként éri már borderline vonás? És - még ha éssel nem is kezdünk mondatot- az az volna, ha valaki egy számára fontos ember…

Amit előző bejegyzésem végére írtam, miszerint sajnálom, hogy nem tudtam a terapeutámmal megosztani az érzéseimet és felfedezéseimet, amit a terápiából szűrtem le természetesen javarészt belőlem jön, de minimum kölcsönösen hoztuk ezt össze. Az az érzésem, hogy amiért…

Azon gondolkoztam, hogy is jutottam idáig. Vagyis inkább azon gondolkoztam, hogy miként kezdhetném el leírni az utóbbi időben önmagammal kapcsolatban felmerült gondolataimat. Álmodtam nemrég, egy nagyon különleges álmot, amiben ismét megjelent a szokásos ház motívum, ha nevezhetem…

Ma ismét elkezdem írni a blogom, bár alapvetően más okból, mint korábban. Hónapok óta depressziós vagyok. Azt érzem, azt élem meg, hogy körülöttem senki nem vesz engem komolyan, amikor azt mondom, hogy nem vagyok jól. Az ismerőseim többsége mindig is úgy tekintett rám, mint…

Szabó Lőrinc A megszállott   Neved – fekete dörrenés – fájva visszhangzik bennem, és felveri minden pillanat emlékedet és nyugalmamat. Neved, mint elitélt felett ha a halálos dob pereg, szakadatlan és süketen dobol elkinzott idegeimen. Nem akarlak és rád…

A féltékenységen és a bizalmon gondolkozom egy pár napja, s nem tudom vajon naiv elképzelés az, ami kezd kialakulni bennem, és nagyjából talán már stabilan rögzülni is, vagy tényleg egy elképzelhető, reális módja ez a szerelemnek. Nem vagyok sem nagyon tapasztalt, sem nagyon…

Köszönöm, Barátaim, hogy vagytok. Hogy itt vagytok jóban is, rosszban is mellettem. Sokáig azt gondoltam nincs így, egyedül vagyok minden és mindenki ellen. De a tévedéseket illik beismerni.  Köszönöm a bizalmatok, a kedvességetek, a megértésetek, a türelmetek és támogató…

(Most valami olyasmit fogok csinálni, amit már nagyon rég nem. De Pennebaker szerint ez valóban megoldás, és ugyan ki vagyok én, sehonnai kis pszichológushallgató, hogy vitatkozzam egy ilyen okos emberrel. Persze feltételezésem szerint ő nem egészen úgy gondolta mindezt, ahogy…

Hát nem is tudom. Magányosnak érzem magam és mégsem. Kezdtem azt gondolni, hogy mindez a szokásos, „túl sokat vagy itthon és befordulok” dolog. De aztán szép lassan rájöttem, hogy nem erről van szó. Pár napja jöttem rá, hogy vége egy olyan időszaknak, ami… pár…

Komolyan elgondolkodtam azon mi a baj velem. Már sokszor. Egyébként teljesen rendben vagyok önmagammal, de valahogy mégis, van egy bizonyos időszak, többnyire, amikor huzamosabb ideig itthon vagyok, és totálisan magam alá zuhanok. Megint így vagyok ezzel, megint megzuhantam, elég…

Hát ez egyszerűen hihetetlen. Az már önmagában sem semmi, hogy vördpadra kényszerültem, bár lehet végül arra fogok kényszerülni, hogy megkérdezzem a laptop tulaját hogy felrakhatok-e rá, egy vördöt. De kezdem az elején.   [na már meg is tettem a szükséges lépést,…

Olyan választ kaptam, ama bizonyos tegnapi levelemre, hogy megvallom őszintén leesett az állam. Nem ez volt az első eset, hogy a tisztelt művész úr meglepett egy-egy dologgal, dehogy egyenesen van „bátorsága” csak így...Már-már a hihetetlen merészség határait súrolja a…

Az előbb kaptam egy e-mailt, amitől olyan félelem szállt meg, hogy ihaj. Sok mindenben jó vagyok, de a matematika és a számolások nem tartoznak ezek közé. Négyhónapnyi – szerénytelenül mondom – kemény munkám mehet kárba most, eme hiányosságom miatt. Most nagyon…

Ez a bejegyzésem sorszámot kap, mert úgy gondolom fogom még folytatni. Épp ilyesmi tölti ki az életem egy bizonyos részét. Hogy és miként lehet használni helyesen a kommunikációs eszközöket. Eszközök-e, vagy valamivel többek? Nos szerintem az eszköz mögött, legalábbis még,…

Csapongó érzelmek hadán át próbált vágtatni, keresztül a bús lovag. Nézi merre lépjen, nézi hová fusson, de mindaz mi megmaradt, csak napfogyatkozás, csak esőből szőtt harmat, csak folyam szárnyú bús köszönés egy reggeli ködös utazás alatt. Éjjel van. Gondoltam. Messzi…

Furcsa az a sorrendiség, amit követek. Mondhatni nincs is benne logika, de talán, ha mégis találni szeretnék, az volna, hogy visszaolvasván a régebbi írásaim ezek lettek a kedvenceim. Ami most következik bír egy előzménnyel. Amiatt rovom le most büntetésem. Azt is előkotrom…

Nagyon régen volt utoljára, hogy blogot írtam. Illetve ez talán így mégsem igaz. De mielőtt ezt kifejteném, talán megsélek az előzőről, vagy inkább önmagamról. Lényegében ez volna az elsődleges feladat.Szólits, (már persze csak, ha szólítani akarsz) Ithilielnek. Netes…